Örülök, hogy éppen erre szörföztél
a világhálón, és virtuálisan
bekukkantottál hozzánk. El lehet barangolgatni
minálunk erre arra, biztosan találsz útközben
valami olyasmit, amit megtekintésre, vagy elolvasásra
érdemesnek tartasz, de ha mégsem, az sem baj,
a következő hullámmal nyugodtan mehetsz tovább,
nem fogunk ezen összekapni.
A lényeg, hogy mundnyájunknak jó legyen,
és senki ne fossza meg a másikat semmitől.
Lehet egymást gazdagítani, nevettetni, bosszantani,
lehet kötekedni, meg ilyesmi, de a felebarát megkárosítása
nem ér.
Ha valami olyasmire lelnél, ami felbosszant, nem kell
megsértődni, inkább írd le kifogásaidat,
nyugodtan eláraszthatsz panaszáradattal, a lényeg,
hogy ne maradjon benned harag. De miért is haragudnál
rám, hisz barátok vagyunk mi így ismeretlenül
is, látatlanban elfogadlak, beengedlek az otthonunkba,
az ajtó szélesre tárva előtted, láthatod,
hogy nincs semmi takargatnivalóm, gyere beljebb, ne kéresd
magad.
Egyébként nagy valószínűséggel
családtag vagy, legalábbis rokon, talán
személyes ismerős, az eredeti elképzelések
szerint ugyanis ennek a körnek készült a honlap,
egy utcai csavargót miért is érdekelne
az, hogy kisfiamnak először sikerült vécébe
nyomnia azt a bizonyos (nagyon) büdös váladékot,
vagy hogy szerelmes vagyok a feleségembe. Egyébként
meg ha kedvemben akarsz járni, akkor beírhatsz
valamit a vendégkönyvbe, mindegy mit, csak tudjam,
hogy itt jártál, nem lopakodva jöttél
a kertek alatt.
Sok a duma, ugye? Abbahagyom, mert magamat is untatom.
Gyere vissza máskor is, többször is.
De nem muszály.
|