Advanced Search
2014-06-02 > Home > Izrael > Hátha megkönnyebbültök
*
* Izrael
Talán megkönnyebbültök
2004-05-26  

Beszéljétek csak a gyűlöletet szerencsétlen embertársaim, hátha megkönnyebbültök egyszer! Hiszen a gyűlöletbeszéd olyan, mint a hányás.

Tizenhárom éves koromban úgy képzeltem, hogy ha valaki az utcán büdöszsidózik, büdöscigányozik, ami majdhogynem kizárt, de ha mégis, hát az arra járók nyomban körülfogják, jól fölpofozzák, majd elvezetik egy rendőrhöz.

Húszéves koromra az illúziók messze röpültek, ezért gondolatban magam készültem föl a harcra. Ütésre, rúgásra, harapásra, akkor is, ha az a szemét tízszerte erősebb nálam, sőt akkor csak igazán, mert úgy éreztem, a gyűlölet erőt ad. A gyűlölet, amelyet a holokausztról látott filmek, képek, írások tápláltak. A puszta igazságtalanság, aljasság és kegyetlenség fölött érzett mérhetetlen fölháborodás, nem pedig a család, mint azt sokan gondolnák. Izraelitának anyakönyvezett, megmaradt felmenőim között a vészkorszak éppoly kevéssé volt téma, mint a legtöbb zsidó családban, amelyet ismertem (bár akkor még nem tudtam, hogy azok, mert az én békeviselt nemzedékem nemigen tartotta számon). Anyám ép, éles agya például részleges amnéziába menekült. Alig emlékezett másra, mint hogy a zsidótörvények megjelenésének másnapján a foxiját átvágott torokkal találta a kapujuk előtt egy amúgy jól ismert, szívélyes szomszédi körben. Fölrémlett még a hadiüzem, aztán a tetvek a gyerekek hajában, akiket vele együtt bújtatott valaki ismerős. Snitt.

Apám mindenre emlékezett, és semmiről sem beszélt. Igaz, maga sem tudta, hogy vidéken maradt szüleit, nővérét melyik táborba hurcolták megölni, de a fényképüket is csak apám halála után találtam meg egy eldugott dobozban, a munkaszolgálatos bakancsa mellett, amit tán azért tett el, hogy ne kelljen újat venni, ha megint hívnák. Azt se engedte, hogy egy bizonyos Kiss úrra, akivel egy hihetetlen véletlen folytán hozott össze a sors, és akiről kiderült, hogy a háború alatt ő lopta el apám öt darab családi ékszerét, a "vagyont", amiből a pokoljárás után életet lehetett volna kezdeni, szóval, hogy erre a Kiss úrra legalább ráolvassam, mit tett. – Ne szólj! – ígértette meg nyomatékkal. Ugyanazzal a nyomatékkal, amellyel azt is megtiltotta, hogy később kárpótlási űrlapot szerezzek neki. – Kárpótlás! – mondta elképedten. – Micsoda ostobaság!

Ötven elmúltam, apám, anyám elment. Belőlem pedig elment a gyűlölet, holott a gyűlölet szavait azóta hallom először élőben, személyre szólóan, amióta szabadok vagyunk. Immár saját jogon zsidóznak le (vagy fel) a névtelen levelek, az "anonim" telefonok és e-mailek, de már nem akarok se rúgni, se harapni. Ha nagy néha beléjük olvasok, hallgatok, csak undor fog el és főképp szánalom. A gyűlöletbeszédet se akarom büntetni, mert az legföljebb a bajt fedné el, a baj pedig időben, okokban túl mélyen gyökerezik ezen a tájon.

Beszéljétek csak a gyűlöletet szerencsétlen embertársaim, hátha megkönnyebbültök egyszer! Hiszen a gyűlöletbeszéd olyan, mint a hányás. Kívül gusztustalan, belül viszont az szenved tőle, akinek a bensőjét megmérgezte pár bűnös ős vagy a családját ért valódi sérelem és a bosszúvágy. Vagy az erkölcstelen empátia-hiány, a tudatlanság, az irigység, a haszonlesés, a tehetségtelenség, a tunyaság, a ki nem élt ambíciók és ezek végtelen számú kombinációi. A gyűlölet "tárgyai" pedig oly rég fogva adottak, hogy már eszetekbe sem jut újakat keresni.

Két dolgot azért tudjatok! 1. A túloldalon nemcsak mi állunk, hanem honfitársaink többsége, akiknek nem a származása, hanem a puszta erkölcse diktálja, hogy ne hagyjon benneteket túlontúl elpimaszodni. Kissé még keveset szólnak és tesznek, de ha arra kerül a sor, remélem, legyőzik undorukat, és nem hagyják, hogy ez az ország a szellemi okádékáról híresüljön el. 2. A gyűlölet öl. Rossz világkonstellációk idején azokat, akiket gyűlölnek. A gyűlöletbetegeket lassabban, láthatatlanul. De mindig.

R. Székely Julianna, Magyar Hírlap

Laptetőre

Koncentracios taborban
Húsz tény
Bill Bennett, Jack Kemp és Jeane Kirkpatrick nyílt memoranduma
Új siratófal?
A média esete az izraeli biztonsági-kerítéssel