2014-06-02 > Home > Családfa > Dokumentumok
*
Családfa
Dokumentumok

Régi rokonokról anyagot gyűjtök, aki tud, segítsen.
Milhoffer István1 - Varga Béla - Halász Sándor - Milhoffer István - Fleischer Antal1 - Fleischer Antal2 - Rosti Margit - Schweiger Márton - Schweiger Salamon - Milhoffer Mária - Milhoffer Erzsébet

Milhoffer István1
1881. április 7-én halt meg Milhoffer István1 városi orvos. (Óapánk, Milhoffer Teréz dédmama nagyapja)
Forrás: Katona József Könyvtár
***

Varga Béla: A szolnoki zsidóság története, 1840-1944. Szolnok, 1994
***

Halász Sándor dr. - Frank-nagyapa unokatesója, Varga Béla nagybátyja
Városi tisztiorvos * 1883. Szolnok. Oklevelét 1906-ban szerezte Bpesten, 1906 óta klinikákon s a főváros kórházaiban s. orvos volt; 1910-ben nyitott rendelőt Szolnokon, 1911-től máv pályaorvos, 1924-től máv orvosi tanácsadó, 1915-től várm. tb. főorvos, 1927 óta városi tiszti orvos. - A világháború alatt a 7. h. husz. e. kötelékében teljesített harctéri szolgálatot, K. cs. k., háb. eml. érem, II. o. vöröskeresztdíszjelvény (a díszítményekkel) tulajd. A Várm. kaszinó, az Orsz. orvosszövetség, a Vívó klub választmányi, a Kereskedelmi társulat, a Művészegyesület r. tagja. - Felesége: Rosti Margit
Forrás: Szolnok Megyei Könyvtár
***

Milhoffer István - Hornyik János (1812-1885)  először a zsidók ideiglenes kecskeméti megjelenéséről (a vásárok alkalmával) majd bérleti szerződések következtében folyamatos itt tartózkodásukról számol be. Megfogalmazza a befogadások gazdasági indokait és korlátait, bemutatja az ingatlanszerzést akadályozó rendelkezéseket, majd tájékoztat annak lehetőségeiről. Az egyik legtöbbet említett, a város különös megbecsülését élvező, ezért több kedvezményben részesített orvos, Dr. Milhoffer István.
Forrás: Bács-Kiskun-Levéltár
***

BKMÖL IV. 1627/a Kecskemét Város Törvényszékének iratai, Polgári peres iratok 2242/1867

<Részlet Milhoffer Istvánnak Kátai Kis Imre és neje Hornyák Anna elleni perében keletkezett ítéletből.
***

1746-ban négy óbudai zsidó család telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül, szigorú szerződés mellett, melynek feltételeit folyton-folyvást súlyosbították. A zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820-ban már 243-ra szaporodtak, 55 családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor, sakterjuk Pollak Kelemen, «harangozójuk» Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait, amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó lakosa volt Kecskemétnek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer István sebészorvos a «közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei tekintetéből» házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére bejegyezve. Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30 évvel előbb, 1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók: Schweiger Márton, Schweiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen, Leitner Jakab ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot építettek, amelyet 1927. kultúrteremmé alakítottak át.
Vili által a Zsidó Lexikon-ból

***

Fleischer Antal
1 - ükmamánk (Fleischer Leontin) testvére

A harmadik egyetemalapító zsidó professzor Fleischer Antal (1845-1877). Fleischer Bernát kecskeméti kereskedő és Schveiger Jozefin fia szülővárosában végzi a Református Főgimnáziumot. Minthogy gyógyszerész akar lenni, egy helyi patikában gyakornokoskodik, majd Pesten is gyógyszertárban dolgozik, s 1865-1866-ban elvégzi Bécsben a gyógyszerészeti kurzust. Mosonyban alkalmazzák gyakornoknak. A megyei főorvos azonban bekéri keresztlevelét, s közli, hogy zsidóként nincs joga gyógyszerészkedni. Erre 1867-ben Pestre megy, s beiratkozik az egyetem vegytan szakára, megszerzi a gyógyszerészeti doktorátust, majd Than Károly professzor tanársegéde lesz. Innen pályázza meg a kolozsvári egyetem új tanszékét. Kineveztetése után az első tanévre ösztöndíjat kér, s német egyetemeken tanulmányozza a vegytani intézetek felszerelését. Hazatérve a rendelkezésére álló rozoga helyiségekben fel is állít egy szerény intézetet. 1875-ben a gyógyszerész egylet, mely pár évvel korábban nem vehette fel, tiszteletbeli tagsággal tünteti ki. Ő készít javaslatot a gyógyszerészképzésre. Kolozsvárt magányos maradt, nem találta helyét. Így szánhatta el magát a rettenetes öngyilkosságra: 1877. november 29-én egy borotvával több mint hatvan vágást ejtett testén a halántékától a lábáig. A Farkas utcai lakásán felállított ravatalánál Genersich Antal rektor, a kórbonctan professzora búcsúztatta az egyetem, Martin Lajos pedig a kar nevében. A koporsót kivitték az állomásra, s az indóháznál Groisz Gusztáv jogászprofesszor is szónokolt. Nincs utalás arra, hogy Kolozsvárt bármilyen vallásos szertartás lett volna. Alighanem Fleischer volt az első izraelita vallású magyar egyetemi tanár - nem pedig Géber Ede, mint a Zsidó Lexikon írja.
Forrás: Erdélyi Magyar Adatbank
***

Vegyész, egyetemi tanár, született Kecskeméten 1845, meghalt Kolozsvárott 1877.
Gyógyszerésznek készült, de mert abban az időben még zsidó nem kapott gyógyszerészoklevelet, vegyészetet tanult, s Than Károly segédtanára lett. Kutatásairól a MTA-ban s külföldi szaklapokban számolt be. 1872-ben kinevezték kolozsvári egyetemi tanárnak. Ő dolgozta ki a gyógyszerésznövendékek alaposabb kiképzésére irányuló tanügyi javaslatot. Több szakmunkát írt.
***

Fleischer Antal1 - (Kecskemét, 1845. júl. 19.Kolozsvár, 1877. nov. 28.): kémikus, egyetemi tanár. Gyógyszertani tanulmányait Bécsben végezte. Ezután fordult a kémia felé. Doktori értekezését Bp.-en Than Károly intézetében dolgozta ki. 1868-ban tanársegéd lett és kezdte önálló kutatásainak eredményeit hazai és külföldi szaklapokban közölni. Eredményei elismeréséül 1872-ben a kolozsvári egy. felállítása alkalmával a vegytani tanszék ny. r. tanárává nevezték ki. Az 1872–73. tanévet külföldi egy.-i laboratóriumok tanulmányozásával töltötte, elsősorban a bonni egyen. A gyógyszerészképzés terén elért eredményei elismeréséül 1875-ben a mo.-i gyógyszerészegylet tiszteletbeli tagjává választotta. – M. A szobránci hideg sóskénes ásványvizek vegyi vizsgálata (Pest, 1872); A cyánsav vegyületek szöveti alkatáról (Bp., 1877). – Irod. Abt Antal: F. A. (emlékbeszéd, Kolozsvár, 1887).
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
***

A vegytan tanszék elsô professzora a gyógyszerész képzettségû Fleischer Antal volt, aki mindössze öt évig, 1877-ben bekövetkezett haláláig vezette a tanszéket. Ásványvíz-elemzésekkel és különbözô ciánvegyületek tanulmányozásával foglalkozott.
***

Frank Teréz ingoságai
árverés: V. Fürdő-utcza 8. 1898 deczember 29.

Fleischer Antal2
Makó, 1891. május 30. - Budapest, 1945. október 30.
Karmester
A Zeneakadémián tanult Herzfeldnél és Kodály Zoltánnál
Elõbb a Népoperánál volt korrepetítor, majd 1915-tõl az Operaháznál
1917-1939. Az Operaház karmestere
1919-1935. A Nemzeti Zenedében karnagyképzõ tanár
A modern külföldi zeneirodalom számos mûvét mutatta be a budapesti közönségnek. Sikerrel szerepelt európai koncertkörútjain is. Maga is koponált zenemûveket (szimfóniát, balladát, dalokat).
Forrás: SzTE könyvtár
***

Fleischer Antal2 - dédmamánk unokatesója
(Makó, 1891. máj. 30.Bp., 1945. okt. 30.): karmester. Herzfeld Viktor és Kodály Zoltán tanítványa. A bp.-i Népopera korrepetitora, majd karnagya. 1915-től az Operaháznál működött Tango Egisto mellett mint korrepetitor, 1917–39 között karmester. 1919-től 1935-ig a Nemzeti Zenede tanára. Főként a modern zene kiváló előadója. Nevéhez fűződik Verdi Falstaff c. operájának bp.-i bemutatója (1927). Számos külföldi utat tett Franciao.-, Olaszo.-, Spanyolo.-ban, Ausztriában és Svédo.-ban mint operai és koncertdirigens. – M. zenekari művek (A rózsa és a csalogány, drámai szimfónia; Éjféli ballada, zenekari ballada), kamarazene, dalok stb. – Irod. Somogyi Vilmos F. A. (Muzsika 1961. 6. sz.)
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
***

Fleischer Gyula egyik könyve

Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. 1935.
Fleischer Gyula eltunt
Fleischer Gyula: Adatok a féltoronyi kastély és belső díszítésének történetéhez = Beiträge zur Geschichte und Innenausstattung des Schlosses Halbthurn. 144-162. 228-232. p. 13 képpel

 

 

 

 

 

 

 

Milhoffer Sándor - dédmamánk testvére

Milhoffer Sándor

gazdasági író, szül. 1869. Kecskeméten. Mezőgazdasági tanulmányokat folytatott a debreceni és keszthelyi akadémiákon, majd Magyarország gazdasági vidékeinek tanulmányozása után saját gazdaságát vezette 1904. jogakadémia tanár Kecskeméten. Számos cikke, tanulmánya és könyve között a jelentősebbek : A kettős termelésről ; A magyar búza minősége ; A mezei munkásviszonyok ; A talajkimerülés ; Baromfifajtáink javítása ; A járadékbirtokok hazai viszonyaink között (akadémiai dicséretet nyert); A birtokkategóriák hatása a népesedésre ; Magyarország közgazdasága ; egy sorozat a régi népek gazdálkodásáról és az Eggyermekrendszer francia hatások folytán történt terjedésére és annak jelenségeire mutat rá.
Forrás: Tolnai Nagylexikon
***

Milhoffer Sándor (Kecskemét, 1869. márc. 25. - Bp., 1945. márc. 28.): közgazdaságtani és gazdaságtörténeti író. A debreceni és keszthelyi gazdasági ak.-n tanult. Később saját birtokán gazdálkodott, 1904-ben jogak.-i magántanár lett Kecskeméten. Számos forrásértékű gazdaságtörténeti műve jelent meg. Írt még a művészet hatásáról, Széchenyi Istvánról és Eötvös Józsefről is. - F. m. Magyarország közgazdasága (I - III. Bp., 1904); A régi népek mezőgazdasága (I - III., Kassa, 1905); A mezőgazdaság a gazdasági válságban, tekintettel a világgazdasági viszonyokra (Bp., 1936).
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon
***

Milhoffer Sándor okl. gazda, magánzó * 1869. Kecskemét. A keszthelyi gazdasági akadémiát elvégezve, gazdálkodott. - Gyermekei: Mária (orvos; bőrgyógyász és kozmetikus) és Erzsébet (gyermekgyógyász).
***

"A magyar nép a múlt viharai alatt megmutatta életképességét, a jelenlegi békés helyzetben viszont megmutatja, hogy nagyot tud produkálni, pótolni tudja a régi hiányokat, kiküszöböli a régi rosszat, hogy annak a helyébe a gyakorlati élet tüzében megedzett újításokat helyezhesse. A kultúra és a munka tartja fenn a hazát." fogalmazta meg egy évszázada közgazdasági alapművében Milhoffer Sándor.
Forrás: Prager
***

A beszámoló szerzõje csalódottan vallotta be: a huszadik század elsõ évében megfogalmazott program nem részesült a közönség részérõl akkora figyelemben és látogatottságban, mint amilyenre számítottak. Összesen 21, énekkel, zenével, szavalattal egybekötött felolvasó ülést rendeztek. Ezek közül érdemes kiemelni a kecskeméti származású Milhoffer Sándor (1869-1945) közgazdasági, gazdaságtörténeti író felolvasását 1905. február 10-én a szocializmusról.
Forrás: TIT
***

Milhoffer Sándor - gazda, M. István kereskedő, majd gazda és Fleischer Leontin (Fleischer Antal kolozsvári egyetemi tanár nővérének) fia, született 1869. márcz. 25. Kecskeméten; gymnasiumi tanulmányainak elvégzése után a debreczeni s keszthelyi felsőbb gazdasági tanintézetekben nyerte gazdasági kiképzését. Mielőtt a középadácsi gazdasága vezetését átvette, az ország legkülönöbözőbb vidékeinek gazdasági viszonyait és gazdálkodási módját tanulmányozta a helyszinén. A gyakorlati életben szerzett tapasztalatait elméleti ismereteivel támogatva szaklapokban és könyvekben igyekezett kifejteni. Könyvtára is nevezetes, mely mintegy 10,000 kötetből áll.

Czikkei 1892 óta a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Kecskeméti Lapok, Pestmegyei Hirlap, Köztelek, Szolnok-Dobokavármegyei gazdasági egylet Értesítője, Tejgazdaság, Hazánk, Természettudományi Közlöny, Gazdaságtörténelmi Szemle, Közgazdasági Napló, Kecskemét, Erdélyi Gazda, Biztosítási és Közgazdasági Lapok, Mezőgazdasági Szemle, Nemzet, Időjárás, Gazdasági Lapok, M. Gazdák Szemléje, Háztartás, Földrajzi Közlemények, Közgazdasági Szemle, M. Nemzetgazda, M. Gazdák Lapja, Közgazdasági Hiradó, M. Pénzügy, Uj M. Szemle, Huszadik Század, M. Állam (1900. 199. sz. Az őskor néhány kulturnövénye), M. Földművelő, M. Dohányujság, Borászati Lapok, Magyarország, Kereskedők Évkönyve, Gazdák Évkönyve (Czikkeinek száma mintegy 350).

Munkái:

1. A kettős termelésről, vagyis hogyan lehet ugyanazon területről évente két termést nyerni? Kecskemét, 1896.

2. A magyar buza minősége. A buza beltartalmára vonatkozó tanulmány a molnár és a gazda szempontjából. A m. tudom. akadémia által dicséretben részesített pályamunka. U. ott, 1897.

3. Beszélgetések állattenyésztési és kertészeti kérdésekről a magyar nép számára. U. ott, 1897.

4. A talajkimerülés, tekintettel a csökkenő termésekre és az ezeket befolyásoló termelési tényezőkre. A gazdasági tudomány jelenlegi ismereteinek tekintetbe vétele mellett. Bpest, 1897.

5. A mezei munkásviszonyok hazánkban. U. ott, 1898. (A m. tudom. akadémia által az első m. általános biztosítótársaság díjával jutalmazott pályamunka).

6. Aratási biztosítás. Egy új biztosítási mód eszméje a rossz termés elleni védekezésre. U. ott, 1898.

7. Elemi csapások a mezőgazdaságban. U. otl, 1898. (Különnyomat a Közgazdasági Szemléből).

8. A műtrágyázás a gyakorlati életben. Kassa, 1898. (M. Mezőgazda Könyvtára VII).

9. A földbirtok tehermentesítése. U. ott, 1899.

10. Szarvasmarhatenyésztésünkről. U. ott, 1899.

11. Az elemi csapások különböző nemeinek megoszlása hazánk mezőgazdaságában. U. ott, 1899.

12. Papirosbuza. U. ott, 1899.

13. Baromfitenyésztés. Ugyanott, 1899. (A földművelési miniszterium pályázatán jutalmazott munka).

14. Népies időjóslás, U. ott, 1899.

15. Telepítéseinkről. U. ott, 1899. (Nyomatott Kecskeméten).

16. A szellemidézés önámítás. Bpest, 1899.

17. A régi Egyptom mezőgazdasága. A mezőgazdasági őstörténetének ismertetése. U. ott, 1899.

18. A művészet hatása. U. ott, 1900. (Ism. Vasárnapi Ujság 6. sz., Huszadik Század).

19. A kender termelése. Kassa, 1900. (M. Gazda Könyvtára IX.).

20. Az állattenyésztés rövid foglalatja. U. ott, 1900. (M. G. K. X.).

21. A növénytermelés, rét- és legelőkezelés rövid foglalata. U. ott, 1900. (M. G. Könyvtára XI.).

22. Az elemi csapások és műveleti növényeink. U. ott, 1900.

23. A cheque. Bpest, 1900. (Különny. a Kereskedő Évkönyvéből).

24. Cheque-forgalmunk törvényes szabályozása. U. ott, 1900. (Különnyom. a Huszadik Századbót).

25. A közraktárakról. U. ott, 1901. (Különny. a Közgazdasági Hiradóból).

26. Baromfifajtáink javítása. U. ott, 1901.

27. Mit várhatnak a gazdák a meteorologiától? U. ott, 1901. (Különny. az Időjárásból).

28. Babilonia és Assziria mezőgazdasága. U. ott, 1901.

29. A régi Japan mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

30. A régi Khina mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

31. Fenicia mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. U. ott, 1901.

32. A régi Mexico mezőgazdasága. A mezőgazdaság őstört. ism. U. ott. 1901.

33. A régi Peru mezőgazdasága. A mezőgazd. őstört. ism. U. ott, 1901.

34. A régi zsidók mezőgazdasága. A mezőgazd. őst. ism. U. ott, 1901.

35. A régi Cundinamarca mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

36. A régi Jucatan mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

37. A régi perzsák mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

38. Az elsülyedt világrész mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

39. A régi Arabai mezőgazdasága. A mezőg. őst. is. U. ott, 1901.

40. Karthagó mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

41. A régi Svájcz mezőgazdasága. A mezőg. őst. ism. U. ott, 1901.

42. A telepítésekről. U. ott, 1901. A m. tudom. akadémi által dicséretet nyert pályamunka. (A járadékbirtokok honi viszonyaink közt cz. egy részlete).

43. A régi Angolország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

44. A régi Oroszország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

45. A régi Törökország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

46. A régi Szerbia mezőgazdasága. U. ott, 1902.

47. A régi Bulgária mezőgazdasága. U. ott, 1902.

48. A régi Ausztria mezőgazdasága. U. ott, 1902.

49. A régi Dánia mezőgazdasága. U. ott, 1902.

50. Az indogermán nép mezőgazdasága. U. o. 1902.

51. A mezőgazdasági irodalom a Krisztus születése előtti évezredben. U. ott, 1902.

52. A régi Francziaország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

53. A régi Görögország mezőgazdasága. U. ott, 1902.

54. A értékkataszter. U. ott, 1902.

55. Adatok a gabonafélék legrégibb történetéhez. U. ott, 1902.

A különböző országok és világrészek mezőgazdasági története, különnyomatok a Közgazdasági Hiradóból. A m. tudom. akadémia nagy szótárához is szóanyaggal járult.

M. Könyvészet 1895-1901.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 272. l.

Akadémiai Értesitő 1901. 239. l.

Corvina 1902. 11. sz.
Forrás: MEK
***

Milhoffer Sándor: A régi Arábia mezõgazdasága : A mezõgazdaság õstörténelmének ismertetése - Kassa : Vitéz A. Gazd. Szakkvker., 1901. - 13 p. ; 24 cm
Címlapon és borítón a magy. kir. Kereskedelmi Múzeum könyvtára és a Kir. Magy. Egyet. Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságföldrajzi Intézetének Könyvtára tulajdonbélyegzõivel

Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban (Bp., 1898)

Milhoffer, Sándor. Az állattenyésztés rövid foglalata. Kassa : Kiadja Vitéz A. gazdasági szakkönyvkereskedése, 1900.
Milhoffer, Sándor. Népies időjóslás. Kassa : Kiadja: Vitéz A. gazdasági szakkönyvkereskedése, 1908.

Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága II-III. Bp. 1904., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I-IX. Szerk.

Milhoffer Sándor: Növekedőben van a világ élelmiszertermelése. Ism. 1936. szept. 27., 4. évfolyam 203. sz. 1-3. Táblákkal

Milhoffer Sándor: A mezei munkásviszonyok hazánkban. -Budapest. 1898
***

Milhoffer Sándorné Schweiger Anna
(1871 - 1919)
Kozma utca - Budapest
3 jobb. Parcella 32. Sor 3 . sirhely
***

Dr. Milhoffer Antal orvos
(1830 - 1886)
Kecskemét
1. Parcella 2. Sor 533 . sirhely
***