Advanced Search
2014-06-05 > Home > Izrael > Jiddis-magyar
*
* Izrael
Jiddis-magyar
2004-12-17   

Jiddis eredetű szavak a magyar köznyelvben

Abrakadabra: 'csoda', 'értelmetlen beszéd', arámi eredetű szó. (Jewish Budapest, továbbiakban JB) A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint (továbbiakban ÉTSZ) keleti varázsszó, vagy értelmetlen szavakból álló írás.

Balek: 'hiszékeny ember' a török-jiddis balik- ból, amelynek jelentése 'hal'.(JB) Az ÉTSZ-ban már csak a török eredetet tüntetik fel. A mai debreceni diákszlengben 'balfácán', 'szerencsétlen' jelentésben. (forrás:http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexicon/phplex/lexikon/d).

Balhé: 'botrány', a héber ballahah-ból, amelynek jelentése 'rettenetes dolog'. (JB) Az ÉTSZ-ben ugyanebben a jelentésben szerepel, amely a héberből került a németbe.

Behemót: 'hatalmas', a héber behemah-ból, tsz.-ban behemot (JB) A Pallas Nagy Lexikonban ó-egyiptomi eredetűnek tűntetik fel, a p-ehe-man-ból, amelynek jelentése valószínűleg 'víziló'. Az ÉTSZ-ban is hasonló jelentés szerepel, miszerint idomtalanul nagy ember, állat a ~t, itt a hébert jelöli meg forrásként, innen került aztán a latinba. (Jób könyve 40:10)

Bóvli: 'értéktelen, olcsó áru, a héber Babel városnévből, amely jiddisül Bovel alakban használatos. (JB) A Magyar-jiddis Szógyűjtemény (továbbiakban JMSZ) egy érdekes jelentéstöbblettel szolgál: tudatlan, dologkerülő, testi hibás leány, akit nehéz férjhez adni. Az ÉTSZ már csak német eredetét említi.

Böhöm: 'hatalmas' a héber behemah-ból.(JB) Létezik böhéme alakban is, melynek a jiddisben inkább van tuskó, bunkó, fajankó jelentése. A bibliai nyelvben csupán nagytestű állatot jelent. (1000+1 jiddis szó továbbiakban, 1000)

Brahi: 'vicc', 'tréfa' a jiddis szó, 'brahiból 'viccből', brahira vesz kifejezésekben is.(JB)

Cefet: 'beteg' a héber cefet-ből, cefetül érzi magát kifejezésben jelentése 'rosszul érzi magát'.(JB) Gyalázatos, komisz jelentésben szerepel az ÉTSZ-ban, eredetét nem jelöli.

Elpaterol: 'megszabadul vkitől, vmitől', a héber patar-ból, melynek jelentése 'elbocsát' a jiddisben poter formában 'vmitől mentes' jelentésben. (JB) Az argóban 'eltüntet', 'eltesz szem elől' jelentésben az ÉTSZ itt sem utal az eredetre.

Fuser: 'rossz munkás', 'kontár' a német-jiddisből. (JB). Az ÉTSZ-ban kontár jelzőként, itt csak német eredetére van utalás.

Gajd, gajdol: 'zaj', 'hangosan, össze-vissza énekelni' a héber gad-ból. (JB) Gajd formában 'jókedvű lárma', 'tréfás dal', gajdol 'csúnyán, elnyújtva énekel' bizonyos nyelvjárásokban 'hangosan, de érthetetlenül beszél' (ÉTSZ) Ez utóbbi jelentésében fordul elő a sárbogárdi diáknyelvben, Nyírbátorban pedig 'énekel', 'kornyikál'. (http://mek.oszk.hu...)

Gettó: 'zsidók részére kijelölt városrész' (JMSZ), A középkortól a XIX. századig elkülönített zsidónegyed. Az arabból az olasz nyelv közvetítésével vált nemzetközi szóvá, elkülönített nemzetiségi negyed értelemben. (ÉTSZ). ~ szavunk csak a középkor végén jött létre, a velencei zsidónegyedet nevezték így először, mivel az valószínűleg a hordókészítők (ol. ghetto) utcája volt. A magyarországi zsidónegyedeket a középkorban még Judengasse-nak nevezték. (1000)

Hadova: 'üres beszéd', a héber ha-davar-ból, melynek jelentése 'a szó' (JB). Az argóban 'beszéd', a roma nyelvben pedig 'tolvajnyelv' jelentésben él tovább. (ÉTSZ) A börtönszlengben pedig olyan beszédre értik, amely csak részben fedi a valóságot. (http://mek.oszk.hu...)

Hakni: 'vándorolva politikai nézeteket terjeszteni, színházi előadásokat csinálni', a héber ha-kol-ból, 'minden' (JB). 'Kampó', horog'. A színházi életben: színésznek a szerződési helyén kívüli, külön díjazásért vállalt fellépés. 'Bolondéria' jelentésében a németből származtatott. (ÉTSZ) a régi Budapest fattyúnyelvében: titkos, záróra utáni mulatóhely. A rockzenészek szlengjében az eredeti jelentéshez közeli tartalom őrződött meg, miszerint 'pénzért fellépni'.
Handlé: 'kereskedő', a német Händler-ből, a jiddisben hendler formában (JB). 'ószeres' jelentésben a jiddisből. (ÉTSZ)

Happol: 'megragad', a jiddis a hapn-ból .(JB) A börtönszlengben 'lop', csór' jelentésben. (http://mek.oszk.hu...)

Hapsi: 'férfi', 'szabad' (Frejer értelemben) a héber hofshi-ból. (JB) Az argóban és a börtönszlengben is 'férfi' értelemben.(http://mek.oszk.hu...)

Haver/havér/háver: 'barát' a héber haver-ból, 'a Halkhában jártas férfi', havrusze: 'tolvajbanda' a héber-arámiból. (JB) A sárbogárdi diáknyelvben 'kedvelt tanár' jelentésben használatos. (http://mek.oszk.hu...)

Herót: 'félelem', 'gond', a héber haratah-ból, a jiddisben jelentésváltozással 'sajnálni', harote.(JB) Ha valamiből elegünk lesz, akkor azt mondjuk: harótet kapunk tőle, ez a jiddis kifejezés a héber mitharét 'meggondolni magát' igéből származik, s a jiddisből vette át a pesti argó a herót-ot. (1000)

Jampec: 'furcsa öltözetű ember', a jiddisbe a szlávból került yampots, 'bolond' jelentésben. (JB). Az ÉTSZ szerint divatmajomként öltözködő, feltűnősködő, léha fiatalember.

Jatt: 'kezet ráz', 'megveszteget', a héber yad, 'kéz' szóból, jattol formában 'kezet ráz', pénzt ad'. (JB) A börtönszlengben is ez a két jelentés él tovább.

Jubileum: 'évforduló' a héber yobel, yovel-ból (minden 7-ik évet követő év a ~ év)(JB). A Pallas Nagy Lexikon szerint: a latinban 'örömünnep' jelentéssel bír, de hivatkozik a zsidó 'Jóbel-év'-re.

Kibic: 'megfigyelő', 'kívülálló', aki beleavatkozik a dolgokba, anélkül hogy résztvevő lenne (pl. kártyajáték). A jiddisben kibetser, míg a németben Kiebitz. (JB) Pallas Nagy Lexikonban csak a német eredetet említik 'bíbic madár'-ként, a már említett jelentés mellett.

Lébecol: 'könnyedén él' a német Leben igéből a jiddis is a német jelentést őrizte meg lebn alakban. (JB)

Majré: 'fél' a héber mora-ból, a jiddisben ugyanez moyre. Majrés: 'aggódó', majrézik: 'fél' (JB) A JMSZ a majróh alakot is említi ugyanebben a jelentésben, mi több, a börtönnyelv is így használja.

Mázli: 'jó szerencse' a héber mazzal-ból, a jiddisben ugyanez mazl,(JB) a JMSZ mázl/mázol alakjait említi. A jiddisben létezik még slemázl formában, a héber eredeti pedig jelent 'szerencsecsillagot' is. (1000)

Melák: 'hatalmas ember' a héber melekh 'király' szóból.(JB)

Meló: 'munka', a héberben melakhah, a jiddisben melokhe, a németben Maloche. (JB)

Mesüge: 'bolond' a héber meshugga, a jiddis meshuge-ből.

Mismás: 'bizonytalan egyveleg' a németből. (ÉTSZ) A JMSZ-ban miszmácholni alakban szerepel jelentése pedig 'megnyugtatni, elvenni a kedvét vmitől', míg a mai nyelvben az elmismásol jelentése 'elken, eltussol, valamit tessék-lássék végez' (MSZ).

Mószerol: 'beárul' a héber moser 'áruló'-ból, olyan személy, aki egy zsidót a nem zsidó hatóságoknak beárul. (JB). A JMSZ mészerer alakban, de ugyanezzel a jelentéssel említi.

Pacák: 'férfi' a jiddis pacef-ből (JB). A héberből, pacek, került a jiddisbe, de itt jelentése még 'arc'. (ÉTSZ)

Rahedli: 'sok' a németből. (JB)

Séró: a héber se'ar 'haj' szóból.

Sisera, sisere-had: 'népes sereg', 'lusta népség', a Sisra névből (Bírák Könyve 4,2) (JB). A Lutheran Ökumenikus szótárban: a Bibliában szereplő Sisera kánaáni vezér nevéből zajos, különösen gyerekekből álló embercsapat. (http://okumenikus.lutheran.hu)

Smucig: 'fukar' a németben schmutzig, a jiddisben shmutsik (JB). A börtönnyelvben 'irigy' jelentésben.

Sóher: a fenti szó szinonímája (JB) a JMSZ-ban sochajr alakban 'fekete', 'pénztelen' jelentésben.

Srác: 'kisfiú' a héber sheretz-ből.(JB) Az ÉTSZ szerint a jiddis közvetítésével került a németben a héberből.

Stika, stikában: 'titok', 'titokban' a héber shetikah 'csendben' szóból. (JB) a jiddis közvetítésével került az argóba, 'az illetékesek előtt titkolva' jelentésben. (ÉTSz).

Stikli: 'trükk' a jiddis shtikl, 'darab' szóból. (JB) Az ÉTSz szerint az azonos alakú német 'csíny' szóból került a magyarba.

Szajré: 'lopott dolog' a héber sahar-ból amelynek jelentése 'vásárolni', a jiddisben ez már skhoyre alakban szerepel 'áru' jelentésben. (JB) Az argóban a tisztes áruból 'lopott dolog' lesz, míg a börtönnyelvben további jelentésváltozással: 'csomag'.

Tarhál: 'koldul' a héberben tirhah, a jiddisben tirhe (JB). Az argóban már 'kéreget' jelentésben , az ÉTSz szerint az arámiból került a jiddisbe.

Topis: 'rongyos' (JB). A börtönnyelvben megőrizte eredeti jelentését.

Tré: 'elnyűtt' a héber terefah-ból 'nem kóaser', tréfe, tréfli alakban jelentése 'értéktelen', használhatatlan' (JB) a tréfli, kóser fogalmak a zsidó viccekben is elválaszthatatlan fogalmak. (1000)

Tróger: 'alkalmi munkás', 'teherhordó', 'becstelen ember' a németben Träger, a jiddisben troger. (JB) Az ÉTSz hozza még 'faragatlan', 'nyers, aljas

Morvay Kinga
Zsidó Egyetem, zsidó művelődéstörténet szak, I. évf.

Felhasznált irodalom:
BARTOS Tibor, Magyar szótár 1-2. kötet, Corvina, 2002.
HUTTERER Miklós, A germán nyelvek, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986, pp. 299-309.
Magyar-jiddis szógyűjtemény, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1995. (reprint, 1941)
Jewish Budapest Monuments, Rites, History, KOMÓRÓCZY Géza, FROJIMOVICS Kinga, PUSZTAI Viktória, STRIBK András, CEU Press Budapest, 1999.
RAJ Tamás, 100+1 jiddis szó, Makkabi, 1990.
SZABOLCSI Miklós, Dávid királytól a számítógépig www.nytud.hu/mtanyio/Kozgyul.htm -
A Pallas nagy lexikona
www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/

Laptetőre

Magyar Rabbikepzo-zsido Egyetem
Sharon, az ugyes
Ügyes manőver
Szinte egyöntetű a vélemény, hogy Saron igen ügyes politikai manővert hajtott végre
Azzuuuumasszabara!
Bodi Geza! Tomi rohan fel a kicsikhez megvinni a nagy hirt, de fentrol mar sugarzo arccal rohannak lefele