Advanced Search
2014-06-05 > Home > Nagycsalád > Anyu > Eskü
*
* Anyu
Eskü
2004-05-20

Egyszóval mindenki boldog volt, talán én a legjobban, hiszen a mobiltelefonok segítségével sikerült összeverődni mindannyiunknak, és jó érzés volt, hogy együtt vagyunk

Az eskütétel kezdetéről elkéstünk, mert olyan dugóban utaztunk (az épülő villamosvonal miatt leszűkűlt út miatt is), hogy csak araszolgatva tudtunk haladni. Kb. öt percet késtünk, már az Óvárosban igyekeztünk gyalog (a Jaffa kaputól), amikor meghallottuk a kezdéskor szokásos trombitaszót. Aztán biztonsági ellenörzés, végül mikor beértünk, csak tömeget láttunk, katonákat is csak olyanokat, akik vendégek voltak.

Üres hely csak a "Fal" közelében volt, ahol néhány ember imádkozott (hogy is engedték volna meg, hogy ott a katonaság rendezvényt csináljon!) Aztán a Sirató fallal szemben felmentünk egy emelvényre, ami valójában egy gazos, üres telek, lehet. Persze ez is tele emberekkel. Mobil telefon ide- oda, megtudtuk, hogy hol áll a fiunk, néhánynak közülünk sikerült már a közelébe férkőznie, "Bendzsóztak", amiből egyértelmű lett előtte, hogy ott vagyunk, majd a szeme sarkából be is mérte a terepet, mert Tomi pld. egy magas fal sarkára mászott fel, onnan fotózott. Szóval elég nyaktörő mutatványokkal én is felkerültem, ha nem is éppen a fal tetejére, de jó kilátási pozícióba. Észre is vett a gyerekem, amit egy mosollyal nyugtázott.

Egyszóval mindenki boldog volt, talán én a legjobban, hiszen a mobiltelefonok segítségével sikerült összeverődni mindannyiunknak, és jó érzés volt, hogy együtt vagyunk. mindannyian ugyanúgy éreztük. Jó volt ez az összetertozás, ez a szeretetkapcsolat, vagy hogy is fejezzem ki magamat.

A ceremóniában az volt a jó, hogy rövid volt. Benjámin hamar odajutott hozzánk. Beszélgettünk, nosztalgiáztunk, Tibi felelősségre vonta Sanyit telefonon, hogy nem jött el az öccse esküjére, pedig a Benjámin 15 napos korában elment a Sanyiéra, stb...

Amikor a végén "tanyát bontottunk", és a karmieliek, és Zsuzsi elköszöntünk a többiektől, utána még fél órába telt, amíg a parkolóból kikecmeregtünk,akkora zsúfoltság volt. Hazavittük Zsuzsit Ramótba, reménykedtünk, hogy háromnegyed óra mulva otthon leszünk, de kiderült, hogy egy közlekedési balaset miatti úttorlasz akadályoz minket a továbbhaladásban. Fél órát űcsörögtünk a kocsiban, közben próbáltuk megállapítani, hogy miért a négy rendőrautó, tűzoltó, és autómentő kocsi. A mentők már nem voltak ott. Miután a tűzoltók lemosták az úttestet, a roncsot is elszállították, mi is mehettünk tovább.

Éjjel háromra már otthon is voltunk. Másnap ugyan eléggé szédelegve, kótyagosan dolgoztam, mégis örülök, hogy ott lehettem.

Laptetőre

Benjamin es Viola esku utan
Saláta
Legutóbb hányingerrel jöttem haza, mondtam is Margónak, ha egy kicsit megpiszkálnám a torkomat, minden kijönne
Tűz
Igazi tűz, igazi tűzoltóautó, és mindez itt, az ablakunk alatt. Igazi nyári mulatság