A katonák csak földről szedett kövekkel űzhetik el a bázisukhoz lopni járó beduinokat. Tankokat nem vethetnek be ellenük, sőt a kézifegyverüket sem használhatják még figyelmeztető lövések leadására sem. A szabályokat a sivatagi tolvajok is jól ismerik, ennek megfelelően viselkednek.
Egyik éjszaka a fiam volt őrségen, mikor traktoronnal (All Terrain Vehicle – ATV) jött a beduin, hogy jól megpakolhassa azt. Reuven – az előírásoknak megfelelően – riasztotta a társait, akik azonnal ugrottak a priccsekről, köveket ragadtak, és üldözni kezdték az ürgét. Gyalogosan… Mikor már jó messzire eltávolodtak, a furfangos agyú beduin gyors kerülőt téve mögéjük került, behajtott a bázisra, feldobott valami púpos zacskót a járgányra és diadalittasan elrobogott a zsákmányával.
Később a parancsnok kioktatta az újoncokat, hogy ilyen, és hasonló esetekben semmiképpen sem szabad elhagyni a bázist. Még szerencse – tette hozzá -, hogy a tolvaj csak egy teli szemeteszsákot vitt magával.
Az eset óta a kiskatonák körében méginkább megerősödött a gyanú, hogy a beduinok együttműködnek a hadsereggel, és a lopások megrendezettek, hogy az éjszakai őrködések hatásosak legyenek.
“Parittyás zöldfülűek” bejegyzéshez egy hozzászólás