Tetszett

Régen jó volt. Majdnem mindent szerettem. Tetszettek az esti ablakokból kiszűrődő karácsonyfafények, tetszett, ahogy esténként számoljuk őket, és az enyhén megvilágított havat taposva izgulunk, hogy kinek lesz több. Szorít a cipőm, nemrég hoztam fel a pincéből, de kicsit szenvedek tőle, pedig azt mondták szép cipő és meleg is, örülnöm kellene neki. Ez nem tetszett. Tetszett viszont Vali, gyönyörű szemeivel olyan mint egy manöken, sőt még attól is szebb. Tetszett, ahogy a kapujukból integet nekem. Tetszett, ahogy az iskolában a kövér gondnok bácsi hagyja, hogy az egér felszaladjon egészen a hónaljáig. Tetszett a garázssor, ahol elolvasom, hogy ki kibe szerelmes. Tetszett az iskola kerítése, amin jól végighúzhatom a kezem. Tetszett a papírboltban a nagy papírhenger, amiből a szőke eladónéni egyetlen mozdulattal szakít le pont akkorát amekkorára szükség van. Tetszett ahogy a Nagymogyorósnál a trafikos záráskor szöszmötöl a zárral és megindul a Trabantja felé. Tetszett ahogy autója szivárványszínű benzinfoltot hagy a nedves úton. Tetszett az órás kirakata, tetszett a hogy a szemével tartja meg a nagyítót és mindkét kezével babrál. Tetszett a könyvesbolt pavilonja, főleg “Az utolsó mohikán” borítója.

Az utolsó mohikánTetszett az iskola nagy szürke kazánháza, ami nem volt mindig szürke csak a korom festette azzá. Tetszett a tornaterem bejárata és bent a bordásfal, meg a vastag tejüvegfal fényei. Tetszett hogy esik a hó és tetszett ha egy autó reflektora megvilágítja ahogy esik. Tetszett, hogy ha hunyorgok, az egész valahogy mégszebb. Tetszett az utcánk elején a villanyoszlop. Tetszett, hogy szurokkal van bekenve. Tetszett hogy a szurkot le lehet vakarni róla. Tetszett, hogy szurok szagú lesz tőle a kabátom. Tetszett ahogy a Rácz Feriék ablaka előtt megyek el és látom, hogy az apja most ad a Ferinek egy taslit a vacsoránál. Tetszett, hogy nem tudják, hogy látom őket. Tetszett a domb, amin szánkózunk, ahol eltörik a karom, mentővel visznek el, tetszett a mentő.

Tetszett az utcavégi ház aminek a homlokzatáról szörnyeteg néz le rám. Tetszett, ahogy biciklivel üldözzük a zsáktolvajt, de nem merjük megállítani, csak messziről nézzük, ahogy átdobja a teli zsákot egy kerítésen. Nem tudjuk mi van a zsákban. Tetszett, hogy a szemközti Rőceiék ablakából mindig hangosan szól a lagzi lajcsi zene, és hogy nincs is bevezetve hozzájuk a víz, mert pont előttünk van a kút. Tetszett a Sztrutinszkyék előkertje, gondozott virágokkal, pont annyira szeretem őket, mint a náluk megnézett filmeket. Aztán egyszer csak hazaérek. Apu otthon, anyu otthon, a testvéreim is otthon. A tűzhelyen gőzölög a friss lecsó. Mindjárt vacsora, áhítat, aztán fürödnöm kell, és alvás. Otthon vagyok.

Tetszett” bejegyzéshez egy hozzászólás

Minden vélemény számít!