Blog-porondon dorombolok

Régen a hangja miatt nagyon kedveltem egy énekest, aztán mikor megláttam az ábrázatát, de főként megismertem magánéletét, beszédstílusát és modorát, az egyik legellenszenvesebb emberré vált a szememben, akinek valamikor oly tiszta és varázslatos hangja a szó szoros értelmében fejfájdító recsegéssé változott.

Nos, amiatt nem akartam elmenni az izraeli, magyarul író bloggerek tel-aviv-i találkozójára, mert attól tartottam, hogy az Izraeli Konyha Blog szép és ízes receptjeit illúzióromboló módon teszem majd tönkre megjelenésemmel, de miután egy gyenge pillanatomban igent mondtam Berger Gabi meghívására, már nem akartam visszamondani a részvételemet. Azon kívül, hogy mindig szégyenlős, és zárkózott ember voltam, akinek évek, vagy inkább évtizedek kellenek ahhoz, hogy kicsit megnyíljon, a magyar nyelv is szinte teljesen lekopott a számról, mindezek tetejébe azok a szegényes szó- és mondatfoszlányok is melyek megmaradtak, szörnyen hadarósan és raccsolósan buknak ki onnan. Szóval az énekes maradjon a rádióban, a blogger pedig otthon.

A beszélgetás előtt a kulturális attasét faggattam a magyar kultúra izraeli mibenlétéről, Shiri Zsuzsát biztattam hogy álnéven folytassa a régen abbahagyott személyes blogját, meghatódtam, hogy a “rőzsehordó nő” csak az én kedvemért jött el, és tanácsot kértem tőle, hogy hogyan kell viselkednem egy ilyen beszélgetésen?

– Egyszerűen csak legyél önmagad- mondta.
– De hogyan kell önmagamnak lennem?
Erre nem adott választ, talán ezért is nem voltam igazán önmagam…

Szó volt arról, hogy ki miért ír, hogy van-e küldetéstudat, mi a küldetés, mi a tudat, meg mi a mi. Miként lehetséges, hogy héberül lélegzed be a kultúrát, és magyarul fújod azt ki. Felmerült, hogy további blogokat indíthatnánk izraeli éttermekről, belsőépítészetről, kutyákról, macskákról és gumicukorról. Csipisz az orrodra. Felvetettem, hogy akkor jó pénzért egyesüljünk magazinná! (Hehe)

Megtudtuk, hogy Kristófnak még aznap éjszaka Pestre kell repülnie műsort vezetni, hogy a Wizzair botrányon keresztül Ákos megbuktatott valami MTV-vezetőt, hogy a blogján legtöbbször megjelenő szó: “magyarország”, hogy nekem 15 testvérem van, a feleségem a világ legjobb szakácsnője, hogy Orsi új bevándorlók  beilleszkedésének könnyítésén, Éva pedig a magyar várostervezők agyának izraeli városrendezéssel való megfertőzésén fáradozik. A moderátor pattanásig feszült kiváncsiságának hatására elárultuk a következő blog-bejegyzéseink tartalmát is.

Egyetértettünk abban, hogy az Izraelbe alijázókat nem a korábban bevándoroltak blogjai fogják megváltani a beilleszkedés első lépéseinek gyötrelmeitől, hanem egy minden információt pontosan és naprakészen közlő portálszerűség, melyet a Szochnut, vagy a Hitachdut Olé Hungária működtet majd. (Na, erre várhatunk…)

Egyébként ezügyben nekem az a szerény véleményem , hogy minél több magyar nyelvű tájékoztatót adunk ki, minél több magyar rendezvényt szervezünk, sőt magyar falu alapításáról is hallottam!, rövid távon valóban könnyítünk valamit a beilleszkedésen, de hosszú távon annál erősebben gettósítunk, és annál hosszabb, valamint fájdalmasabb lesz a tényleges betagozódás. Most akkor kövezzetek meg. Ez rövidtávon biztos fájni fog, de -ha életben maradok- hosszútávon legalább tiszta marad a lelkiismeretem.

Arra már nem jutott idő, hogy elmondjam, hogy a frankpeti.net-en önző módon nem a magyar-nyelvűeknek írok, hanem magamnak, hogy a blog egyetlen küldetése: kielégíteni az íráskényszeremet, hogy csak azért izraeli a blog, mert itt élek, és ebben a környezetben játszódnak az engem érintő események, picit sem akar objektív lenni, hanem tudatosan, erősen szubjektív, éppen ezért szerintem kevésbé “helyi”, és sokkal inkább “személyes” blog a helyes definíció.

Kár hogy időhiány miatt több jófej emberkével nem tudtam beszélgetni, hogy az élő internetes közvetítés nem működött, valamint hogy Kispaszti (Dr. Paszternák András) és Lehar nem tudtak eljönni.

A fentiek ellenére kellemes este volt, hisz a szervezők (Izraeli Magyar Szabadidőközpont), a paneltagok (Amichay M. Éva, Frank Peti, Nagy Ákos, Steiner Kristóf, Szabó Orsolya), a moderátor (Dr. Novák Attila, a magyar nagykövetség kulturális attaséja) és a mintegy 20-25 fős közönség is igen kedves volt :)

Blog-porondon dorombolok” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Gratulálok az íráshoz!:) Kicsit úgy érzem, hogy ez némiképp válasz is az általam idenitás és alija tárgykörben írottakra, annak mintegy kiegészítése.
    Két megjegyzés. Egy, hogy – maximálisan egyetértek azzal, miszerint nem célszerű Izraelben a magyar gettó felállítása, mert bár lehet, hogy ezt az újak nem hiszik, de tény, hogy így a beilleszkedés az utódokra marad, ami nem könnyíti az életüket.
    Kettő: A Szochnut soha nem fog teljesen objektív felvilágosítást adni az alijázóknak és ennek egyszerű pénzügyi oldala van. Ezzel nem azt mondom, hogy hazudnak, legfeljebb elhallgatnak bizonyos nehézségeket.
    Kedves bloggazda! Javasolhatom, hogy írásodat tedd fel a “Központ” FB oldalára is? Több szem többet lát alapon, az újaknak segítséget jelenthet.

  2. Az elso irasod, amelyben nem magadat adod. Mintha meg mindig a kozonseg – blogger kollegak elott dadognal a podiumon. Peti! Gyere le!

Minden vélemény számít!