Szamir Awad néma hangja

Ő nem fog résztvenni a választásokon és nem csak fiatal kora ellenére – még nincs 16 éves, és nem csak nemzetisége miatt – palesztin. Szamir Ahmed Awad azért sem fog szavazni (és nem fog többé részt venni semmiben), mert a múlt héten meghalt, miután izraeli katonák közelről lelőtték. Egy golyó a fejébe, egy a hátába és egy a combjába fúródott. Természetesen a katonák, akik ezt elkövették, élnek majd választójogukkal. A palesztin fiú házával szomszédos dombok tetején lakó zsidó szomszédok – ők is Izráel Állam felségterületén kívül élnek – szintén részt vesz a holnapi szavazásokon. Nagy részük azokra adja majd voksát, akik deportálni akarják családját, vagy választási programjukban van a rajtuk való uralkodás folytatása.
Bár a fiú gyászoló apja közvetlenül izraeli szomszédjai mellett él, és évek óta Izraelben dolgozik, házaikat építi, villáikat tatarozza, ő sem vehet részt ezeken a választásokon.

Ez a legnagyobb félrevezetése ezeknek a választásoknak. Az izraeli demokrácia betegsége, mellyel a legtöbb izraeli meg van fertőzve – szavazók és választottak.

Egy valódi demokráciában Szamir megölése a választási kampány egyik fő témája lenne. Négy palesztint ártatlanul öltek meg választások előtti héten. Senki nem fordított erre figyelmet, kétséges hogy az emberek egyáltalán halottak-e ezekről az esetekről. “Miféle Awad?, biztos terrorista volt”.

Nem nehéz kitalálni, mi történt volna, ha egy héttel a választások előtt négy zsidó fiatal halt volna meg hasonló körülmények között. Haláluk felrázta volna az egész társadalmat. De a közelkelet egyetlen demokráciájának hátsóudvarában élő palesztinok élete mint a hamu, haláluk szinte említésre sem méltó.

Senki nem kérdi, miért nem vehet részt az Awad család a választásokon, hogy befolyásolhassák a sorsukat, miközben a földeiken megtelepedett zsidók minden jogot élveznek – amiről ők csak álmodozhatnak. Hogy a csudába hívjuk ezt demokráciának, és nem apartheidnek, hogy-hogy az ég világon senki nem beszél erről?

Szamir hideg vérrel lett megölve. Nem lehet máshogy hívni ennek a középiskolás gyereknek a lelövését, aki nem veszélyeztetett senkit. A katonák sosem fognak emiatt bíróság elé állni. Hisz felsőbb parancsra tették, hisz ez a demokratikusan választott kormány hivatalos politikája.

Videón láttam a katonák arcát néhány perccel miután lelőtték Szamirt, aki tiltakozásképpen megpróbált a faluját folytogató biztonsági kerítésre felmászni. Katonaruhába öltözött kemény izraeli fiatalok csoportja. Nemsokára leszerelnek a hadseregtől, és büszkék lesznek a katonai szolgálatukra. Hisz ők az “értékesek” közöttünk, “ők viszik a teher javát”, “bárcsak minél több ilyen lenne közöttünk “, “a föld sója”. Éjszakánként nyilván nyugodtan fognak aludni, egy pillanatra sem riadnak majd fel amiatt, hogy kioltották a kamaszfiú életét, és ezzel romba döntöttek egész családját. A többi izraelinek sincs lelkiismeretfurdalása amiatt, amit ezek a fiatalok elkövetnek, hisz az ő nevükben teszik. Miért is lenne, hisz akiknek nem érdekük, gondoskodnak, hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásuk: az “Izrael Hangja” rádió úgy tudósított, hogy “a hadseregnek sikerült meghiúsítania egy behatolási kisérletet”.

Szamir két-három évvel volt fiatalabb életének kioltóitól. Apja kemény munkájával fenntartott, 17 fős szegény család tagjaként, semmi jó nem várt rá életében. Az apa gyászában is “Ádám és Éva, Ökológiai Farm” pólójában volt. Vágyakozva emlékezett vissza, mikor -egyszerű hébertudásával- izraeli diákoknak tartott előadást a palesztin mezőgazdaságról.

Fia lelövőire teljesen más élet vár – tanulmányok, szórakozás, karrier és a választásokon való részvétel. Csak mert zsidók, csak mert ők nem palesztinok.

Szavazz holnap arra akire akarsz, de ha azt gondolod, hogy a jogaitól megfosztott Awad család élete örökké így fog folytatódni, akkor vakságban élsz.

(HaAretz után szabadon fordítva és átdolgozva)

Szamir Awad néma hangja” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nem art megjegyezni, hogy az ujsag, amiben megjelent, izraeli ujsag, a legszinvonalasabb, legkomolyabb ellenzeki napilap.
    Az is biztos, hogy Izraelben, a biztonsagi falon atmaszni szandekozokra vonatkozo katonai parancs nem hasonlithato ossze mondjuk a magyar hatarokat illegalisan atlepni szandekozokra vonatkozo hatarorsegi intezkedessel.
    A Kozel-keleti konfliktus megoldasarol vitatkozni erzelemmentesen kulonosen azoknak nagyon nehez, akik erintve vannak. Sajnos mind a zsido, mind az arab oldal ervelese tele van kiragadassal, altalanositassal, elhallgatassal, csusztatassal, es egyeb hangulatkelto retorikai fogassal. Nem veletlen, hogy nincs eloremozdulas. Barmely allaspont, amely kizarolagosan az egyik felet teszi meg felelosnek, hibas. Az pedig, hogy melyik fel hibas jobban, rossz kerdes, mert felrevezeto, es rogton ertelmetlenne valik, mihelyt a konkret hibak kezelesenek, orvoslasanak mikentjere kerul a szo.

  2. Tiltás ellenére falra felmászó gyereket egyéb módon is le lehet onnan szedni, tetejébe úgy, hogy még életben is maradna (pl könnygáz, gumigolyó, éles golyó a lábba, stb). Egy héten belül négy ilyen -a hadsereg által “balesetnek” titulált- haláleset felveti a kérdést, hogy nem felülről kapott utasításról van-e szó… Ez is a megfélelmlítésnek/ elrettentésnek egy formája: “ha falra másznak, le kell lőni őket”. Tény, hogy rövid távon hatásos, hosszú távon katasztrófa, mármint ránk nézve…

  3. 1. utolag mindig konnyu megallapitani, vitatni, hogy mekkora biztonsagi kockazattal jart vagy sem egy hatarsertes.
    2. bizonyos hatarok atlepesenek “finomabb” kezelese osztonozhet ujabb kiserletekre, vagyis a zero tolerancia alkalmazasa ilyen esetekben elkerulhetetlennek tunik.

  4. 1- azt előre is pontosan lehet tudni, hogy egy fegyvertelen suhanc kerítésre mászása semmiféle biztonsági kockázattal nem jár. 2- golyó a lábba nem igazán “finom” kezelése a dolognak, de szerintem a könnygáz is elég durva ahhoz, hogy ne tudjon továbbmászni. határozottan elutasítom az ilyen esetekbeni zéró tolerancia használatát!

  5. 1. nem tudok feltetlenul egyeterteni
    2. nem tudok egyeterteni. A zero tolerancia helyesen szandekolt alkalmazasanal nem az egyedi eset (tovabbmaszik vagy sem) a mervado.

  6. Nagyon remélem, hogy tényleg tévedésről volt szó. Egy percig nem szeretnék olyan országban élni, ahol a hasonló provokációkat zéró toleranciával kezelik, ami annyit tesz, hogy a rendbontót szitává lövik. Az ilyesmi csak a legsötétebb diktatúrákban fordulhat elő. Gondolj arra, hogy a Szíriából és Libanonból az izraeli határt megrohamozó többezres (fegyvertelen) tömeget sem lőtték, éppen annak érdekében, hogy ne váljon az eset kölcsönös vérfürdővé (még olyan áron sem, hogy néhány arabnak sikerült áthatolnia a kerítésen, sőt az egyik még telavivig is eljutott, ahol kicsit szétnézett, aztán szépen visszatoloncolták). Pedig ott az volt a világosan kinyilvánított cél, hogy meg sem állnak Jeruzsálemig, hogy azt felszabadítsák a törvénytelen hódítók kezéből. Ha a hadsereg többezer ember esetében tudott önmérsékletet tartani (hisz a fegyvernek nem az a célja, hogy öljön, hanem hogy rendet tartson), akkor miért nem tudtak a palesztin fiú esetében?! Ismét mondom, remélem tévedésről volt szó…

Minden vélemény számít!