Utitárs

Van, hogy odaképzelem magam mellé az autóba azt, akit éppen a legszívesebben vinnék valahova. És akkor mindig nézek jobbra, hogy vajon mit szól egy-egy gondolatomra. Többnyire hümmög, néha kifejti, miért nem ért egyet. Van hogy kéri hogy kapcsoljak át más zenére és együtt halgatjuk a számot ami mindkettőnknek tetszik. Valahogy van benne valami, de nehéz megmondani, mi. Néha megállunk és leguggolva megnézzük a legkisebb kavicsot az út mellett, mert éppen valami olyat magyarázok, amit ezzel lehet a legjobban illusztrálni. Megesik, hogy hosszú időn keresztül nem megyünk tovább, mert csak áll ott mellettünk az autó és csak úgy vagyunk. Jó együtt teljesen. Egyedül az a baj, hogy semmit nem tudok róla azon kívül, hogy van benne valami.

Minden vélemény számít!