Revioli

Egy bunkerben ülök, fehérek a betonfalak és ventillátor nyomja be a forró levegőt. Aztán megunom az ücsörgést, elmegyek tésztát gyúrni a laborba, és bár először csinálok ilyet, jól sikerül, megtöltöm túróval, és cikkcakkosra vágom, így lesz belőle túrós revioli.

Ebéd után a hegyet nézem, néha elbóbiskolok, de mindig újraébredek és továbbnézem. Aztán drúzok és beduinok jönnek, hangosan, ugatósan beszélnek körülöttem, cigifüstöt fújnak az arcomba, de még így is jól látható a hegy.

Elmennek. Ismét csend van. Valami zúg valahol.

Lebicsaklik a fejem és a hit nélküli emberről álmodom röviden, aki olyan mint a traktor nélküli madár. Fülsüketítő robajjal elhúzó vadászgépek ébresztenek. A hegyioviban a picigyerekek biztos Magi lábához szaladnak rémülten, ő meg csitítgatja őket, hogy ne sírjatok, ezek a mieink, ez csak a légierő. Egész rajokkal húznak el. Valaki megjegyzi mellettem, hogy na, ez elkezdődött, mindig mondtam, hogy ezen a nyáron tör ki.

Eszembe jut, hogy nemrég mikor Reuven betöltötte a 14-et, másnap felhívtak a bankból, hogy akkor már ő is nyithat bankszámlát, hát nyitott magának, kártyával, titkos kóddal, mindennel, most már csak pénzt kell ráutalni.

Az is eszembe jut, hogy Reuven banner-t készített egy rabbinak 200 shekelért. Te csinálod, a te pénzed, mondtam neki nagylelkűen.

Kiszedte a laptopjából az elemet és kérte, hogy dugjam el, hogy ne legyen egész nap az interneten. Két teljes hétig bírta.

Mikor nagyobb családi körben néztönk egy tökjó filmet és odaértünk, hogy a főhős olyan Dávid-Batsheva-s módon a tetőröl lesi a meztelenül napozó nőcikét, Reuven megjegyezte, hogy “de szép zöld a fű”. Később állította, hogy nem látta hogy a csaj csupasz, mert túl kicsi volt. Hát akkor én hogy láttam?

Ez is érdekelhet

Revioli” bejegyzéshez egy hozzászólás

Minden vélemény számít!