Hajadon

Nem titok, hogy ha Maginak megnő a haja, én szoktam megnyírni, spórolós módszer, meg a kreativitásomat is kiélhetem picit. (Magamat is magam nyirom, de az unalmas, mert a fejem majdnem tök kopasz, csak a szakállamban lenne némi fantázia, de mára abba is beleuntam.)

“Minek górjuk a pénzünket közönséges fodrászokra, mikor ezt én is meg tudom csinálni”, mondtam egyszer hetykén, erre az asszony szavamon ragadott, és azóta ingyen térdelek mögötte, és vágom a három-négy centis tincseit.
Mindig próbálok egyenesen haladni, de nem mindig sikerül, ilyenkor kicsit győzködöm, hogy külön jó, hogy eltér a szokásos egyenestől, az egyik oldalon hosszabb a haja mint a másikon, miért menjünk a bamba nyáj után, legyünk mi a divatdiktátorok. Néha úgy tűnik, hogy sikerül is belelkesítenem, de mikor titkon utánnalopózok, és kilesem, hogy görbe szájjal tekereg a tükör előtt, be kell látnom, hogy valami nem stimmel.

Magi ma azzal fogadott, hogy a bölcsiben az egyik vagányfrizurás anyuka eldicsekedett neki, hogy a férje nyírta meg, aki az interneten tanulta ki a szakmai fogásokat.

“Péterkém”, mondta nejem nyájaskodva “te is utánanézhetnél a Googel-ben, hogy miként csinálják a lépcsőzetes frizurát.”

Minden vélemény számít!