kutykurutty

Sokat festünk, Magi angol-kártyákat kicsiben, én szekrényt és ajtókat nagyban. 

Az idén is tűz ütött ki a mellettünk levő parkban, késtek a tűzoltók, néhány lakó házislaggal próbálta megakadályozni, hogy a házunk is belobbanjon, mikor megjött valami tűzoltófőnök, fel-alá járkált egy mobiltelefonnal, és tudósította a többieket, hogy most éppen mi ég le. Slag nem volt nála. Én az ablakból fényképeztem, Magi mondta, hogy menjek ki a szobából, mert füstmérgezést kapok, de nem mentem ki, mert nyakas vagyok.

A gyerekek visszajöttek magyarországról, békében landoltak, a reptéri lassítottfelvételű egymásfelészaladás és egymásnyakábaborulás után Eytan első kérdése az volt, hogy miért csak a National Geographic-ban zuhannak le a repülők? és kissé csalódottan elhúzta a száját.

Bár úgy tűnt, hogy a hasam folyton nő, mégis azt hittem, hogy valójában fogyok, mert a nadrágok egyre lötyögősebbek lettek rajtam. Reménykedve szaladtam a mérleghez, de kiderült, hogy a súlyom bizony nőtt, a hasam kidomborodott, és -mint a sörhassal rendelkező ragyásképű alkoholistáknál- a nadrág nem a derekamon volt, hanem a pocakom alatt, ezért lötykölődött folyton, felesleges reményt keltve így bennem.

Minden vélemény számít!