Halálos gyanú

vastagbelrakMost, hogy vastagbélrákgyanúba keveredtem, a véremet vizsgálják, röngeneztetem magam, meg néhány barátom elhalt mellőlem fiatalon, rákban, valamint a családi ősöket kutatva rájövök, hogy a legtöbben 30-50 éves korukban hagyták itt e földi porhüvelyt, hosszú szenvedés után –kivéve persze azokat, akik öngyilkosok lettek-, szóval arra jöttem rá, hogy a halál akár közel is lehet, készen kell lenni folyton, mama és öcsém halálán kívül a családot még nem sok veszteség érte, pedig eljön az idő, hogy a születésnapok és egyéb családi találkozók mellett a temetések is szerves részei lesznek életünknek (azoknak, akik életben maradnak) és természetes lesz, hogy a halál az élet velejárója, esküvők és temetők között ingázunk majd, minél több temetésen veszünk részt, annál elfogadhatóbb lesz a mi végünk is, beletörődünk, és mivel nagycsalád vagyunk sokáig tart majd és szaporább lesz az ingázás is. Ki él majd legtovább?

Minden vélemény számít!