Könyvek

Az élelmiszeráruházba is betértem, hogy megvizsgáljam a vásárló embereket

Hiszitek vagy nem, két teljes hónap után ma először felvettem a cipőmet! Érdekes érzést eredményezett, furcsa volt belegondolni, hogy korábban mindig ilyesmiben jártam. Szorította a lábam, fájdalmat okozott, de szívósan ellenáltam neki, hisz lassan vissza kell szoknom a normális élethez.

pitomAz elmúlt időben többet olvastam a szokottnál, vettem négy új könyvet is, erre Magi finoman megjegyezte, hogy érdemes lenne beiratkoznom a könyvtárba.
Bosszant, hogy csórók vagyunk, mert ha titokban könyvet veszek, lelkiismeretfurdalásom van, és hibásnak érzem magam.

Az olvasást egyébként mindig azzal kezdem, hogy megszagolom a belső lapokat, ez rögtön a sztori közepébe repít.
A ma kiadott könyveknek más a szaga, mint a régi, megsárgult dohosoknak, de ezt is szeretem.
A tojáspapíros magazinokat is hosszasan szagolgatom.

Cipőben mentem a bevásárlóközpontba, beadtam néhány fotót előhivatni, és sétálva vártam, hogy kész legyen. Egy kerek órát járkáltam fel-alá.
Bementem az összes létező boltba, de nem vettem semmit, még a kávéházba sem ültem be.

konyvekFüggönyök, csecsebecse, lámpák, melltartók, táskák, sportszerkó, utazási-iroda, wc, orvosi rendelő, posta, bank, édesség, ékszer, meg mindenféle más. Mindenhova benéztem. A legtöbb üzletben soha nem voltam eddig. Nem is leszek újra.

Az élelmiszeráruházba is betértem, hogy megvizsgáljam a vásárló embereket. Még sosem mentem oda e-célból, és bár ha vásárlok, akkor is megnézem az embereket, de az csak felületes bámészkodás, ma viszont alaposan megfigyeltem őket, az árcédulákra viszont sikerült oda se bagózni.
Tudtam, hogy nincs otthon tej meg kenyér, mégsem vettem, hogy megálljak a kisértésben. Majd este újra eljövök vásárolni.

A legtovább a könyvesboltban időztem, egy csomómindent végiglapoztam, szagolgattam a lapokat, és csak akkor hogytam ott az illatos történeteket, mikor odajött az eladónő, hogy segíthet-e valamiben.

Mindig felbosszant, ha olvasgatás közben a képembe udvariaskodnak. Mit kérdezősködik?! Hiába mondom hogy “köszönöm, nincs szükségem segítségre, boldogulok én egyedül is”, ez után már nem tudom nyugodtan folytatni a nézelődést, úgy érzem, hogy a szeme sarkából folyton engem néz a nő, és arra gondol, hogy “mit totojázik az ürge, csak összefogdossa a tiszta lapokat, ha hozzányúl, vegye is meg”.

konyvek1A cipőboltban is megálltam, és bár nem volt szándékomban vásárolni, úgy tettem, mintha szándékomban állna.
– Segíthetek valamiben?
– Semmiben!
Gyógyult láb új cipőt érdemel, gondoltam aztán mégis, és rettentő sokáig kotorásztam ott, mindent felbolygattam, elhatároztam, hogy csakazértis meglepem a lábam valami újdonsággal, had örüljön ennyi szenvedés után.
– Majd legközelebb -dünnyögtem végül magamban, és kicsoszogtam az ajtón, miután belefáradtam, hogy minden méregdrága, meg különben is az összes cipő szörnyen ronda.

Visszamentem a könyvesboltba, kotorásztam még egy kicsit, aztán vettem két irodalmi gyöngyszemet.

Minden vélemény számít!