A
szentpéteri ebédlő padjának harisnyás, és munkásruhásos része mindig annyira tele volt, hogy nem lehetett a fedelét teljesen lecsukni, de ha ráültünk, jobban lenyomódott, bár néha még így sem teljesen. Volt még ezen kívül külön bugyis, trikós, meg zoknis rekesz, és ez utóbbiban minden zokni páratlan, vagy lyukas volt, ha mégis akadt páros, azt gyorsan eldugtam magamnak, nehogy más leljen reája. Olykor, stoppolás után rajtakaptam egyeseket, hogy egyszerre három-négy pár zoknit próbálnak titokban kicsempészni.