Új hely

kavehazEste beülünk valami kávéházfélébe, ez is új hely, mindig jó az új, a más, de a régi, megszokott sem elhanyagolható. Sokan vagyunk, túl sokan tán, az asztal egyik vége nem hallja a másikat, de nem is baj, egyesek úgyis csak magyarul beszélnek, valaki pedig csak héberül tud, minek bosszantsák egymást?
Újféle kávét iszom, szesz nélkül, mások szesszel, egy kis alkohol is van, csak mértékkel.
Miről beszéljek, kivel, miért? Egyik hugom sokat néz a levegőbe, így érzi jól magát, nem szólom meg, demokrácia van. A szembenülő néha nagyokat nevet, nyerítve, nem tudom miért, de had nevessen, tán jót tesz neki. Az asztal másik végéről egy Frank állandóan feláll, elmegy, visszajön, leül… Mit csinál folyton, mikor nincs köztünk? Túl messze van, hogy megkérdezzem.
Ki fizet a végén, miért nem szól a zene, hol a legkissebb öcsém, hány óra lehet…, csupa relytéj körülöttem, titok, talány.

Minden vélemény számít!