Úgy gondoltam, hogy nem árt ha itt is megjelenik ez a levél… “Kedves Barátaim! Nemrég találkoztam egy weboldallal, amely valótlan állításokat fogalmaz meg a L’art pour l’art Társulatról és rólam. Hova-nem-tartozásom tisztázása érdekében, valamint a félreértések elkerülése végett szeretném elmondani, hogy attól, hogy a L’art pour l’art Társulat tagjaként a magyar abszurd humor egyik képviselője [...]
- Az éjszakai sakálüvöltést úgy lehet elnémítani –mondta egy drúz barátom-, hogy felfordítunk egy cipőt. Bármilyen cipőt –tette hozzá-, akár papucs is megfelel. – Hogy-hogy –értetlenkedtem-, a sakálok félnek a cipőtől? Látnak, hallanak téged, mikor éppen felforgatsz? – Nem. Bent vagy a házban, hallod a kertek alatti sakálok nyugtalanító vonítását, a gyerekek felriadnak, nem tudnak visszaaludni, [...]
Hirtelen felindulásból követtem el ezt a képet. Korábban láttam valahol valami félig profil, félig portré ábrát, gondoltam, hogy kisebb-nagyobb változtatásokkal, magamról is készítek valami absztraktot, ami majd jól kifejezi meghasadt egyéniségemet. Hozzávalók: 1 semleges háttér 1 fényképezőgép 1 állvány 1 szemből jövő fényforrás (lehet több is, de akkor is szimmetrikus) 1 frankpeti (vagy egyéb fotóalany) [...]
Szinte lakatlan környék ez. Mondjuk pislákol benne az élet. Leginkább olyan az egész mint egy kidőlt, korhadt fa a kertben, a háttérben szépen lepusztult vidék, kimerült hangyalábak alatt dalol a jólét, dobol az életigenlés furcsa himnusza. Halott dolgok halmaza az alapja mindannak ami élet itt. Régről kitaposott ösvényen magabiztosan vonulnak a hangyák, hátukon terhekkel roskadoznak [...]
IMG_9400aa1l, a photo by Rubi Art on Flickr. Most Orly és Tibi álltak néhány percre a kamera elé. Jegyesek, fiatalok, szépek, boldogok
Megyek, megyek és megyegetek. Aztán futok egy kicsit, noha egyáltalán nem igyekszem hamarabb odaérni. Csak érezni akarom lépteim és lélegzetem ritmusát. Szeretnék örökké élni. Örökkön örökké önöké az öröklét. Nem tudom, hogy miként lehetne jobb ez a földi éden, mert már így is tökéletes. Egy pillanatra mindig elakad a szivem, ha belegondolok, hogy mindig elakadás [...]
A “One Billion Rising”, vagy magyarul “Egymilliárd nő ébredése” nevű világkampány keretén belül kis városunkban, a házunkhoz közeli klubban is táncoltak a nők a velük szembeni erőszak ellen, az egyenjogúságukért. Ezzel a céllal én is messzemenően egyetértek (elég ha csak a családunkon belüli sovinizmusra gondolok…), ezért elvállaltam a felkérést, hogy készítsek néhány fotót az eseményről. [...]
Van egy kolléganőm, akivel pont egy éve nem beszélek már. Oktondi kis félreértés folytán megorrolt rám, vörösen duzzogva otthagyott a laborban. Háromnapos tüntető hallgatása után úgy gondoltam, hogy bár kifelé játssza a keményet, de törékeny lelke mélyén biztos arra vár, hogy –férfi lévén- én kezdeményezzek. Hát jó, mondtam magamban, véget vetek ennek a gyerekes dolognak. [...]
Kevesen tudják, hogy mit látnak ezen a fotón: Olyanokat véltek felfedezni benne, hogy tojáshéj, konyhaasztal, koszos ablak, sáskaraj, denevérek naplementében, muslicafelhő, homok, rovarok…, pedig seregélyekről van szó: A bird ballet | Music Video from Neels CASTILLON on Vimeo. Az izraeli változat a Negev sivatagban a múlt héten lett felvéve. Zene nélkül, madárhanggal:
« Előző
Ti mondtátok